BUKÁS főnév -t, -ok, -a
Általában a bukik (1) igével kifejezett történés; az a tény, hogy vki, vmi bukik.
- 1. (ritka, kissé választékos) (El)esés, nem nagy erővel történő zuhanás. Árokba, gödörbe, vízbe bukás. A járás tanulása sok bukással jár. □ Sebes bukással földre hullván Csak csupa por,
lett belőlem. (Csokonai Vitéz Mihály) Leverték szépen a port, eltagadták a bukást, És birokra mentek ismét. (Arany JánosArisztophanész-fordítás)
- 2. (átvitt értelemben) Politikai, társadalmi hatalom, állás, befolyás v. népszerűség hirtelen elvesztése. Csúfos, szégyenteljes bukás; a cárizmus, az ellenzék, a kapitalizmus, egy klikk, a kormány, a miniszter bukása. □ A nagyok bukását a világ látja, előneszét [= előszelét] ezerek érzik. (Kemény Zsigmond) Anglia főnemesei úgy örvendeznek, amint örvendeznének Petur és társai a meráni herceg bukásán. (Ambrus Zoltán)
- 3. (átvitt értelemben) Vmely mozgalom, harc, küzdelem gyors összeomlása, hirtelen felbomlás. A forradalom, az összeesküvés, a szabadságharc bukása. □ Nem dicstelen a lap, melyet a magyar nemzet
a történelem könyvébe iktatott
a hősiességet
csodálattal kísérte a világ, nem érdemlett bukásának rokonszenvvel adózott. (Kossuth Lajos) Egyszer volt itt a Sors kegyes, | Bukásban is nagy és kegyes. (Ady Endre)
- 4. (átvitt értelemben, választékos) Erkölcsi szempontból súlyos ballépés, főként nőé. Bukása mindenkit meglepett. □ Oh Hamlet, ez volt a bukás! | Tőlem, kinek érzelme oly nemes volt, |
egy cudarhoz esni. (Arany JánosShakespeare-fordítás)
- 5. (átvitt értelemben, kereskedelem, 1945 előtt) Kereskedőnek, vállalkozónak, pénzintézetnek, ipari v. más vállalatnak olyan vagyoni helyzetbe jutása, amelyben hitelezőit nem tudja kielégíteni; csődbe jutás, csőd. → Csalárd bukás; → csendes bukás; hamis, vétkes bukás; bukásra spekulál; bukását bejelenti. Csalárd bukás miatt négyévi fegyházat, vétkes bukás miatt egyévi fogházat kapott. || a. (átvitt értelemben, választékos) Anyagi tönkrejutás, eladósodás. Nagy lábon élt, s bukásának maga volt az oka. □ Kinek egy garas a jövedelme, S hármat költ: az
bukásra jut egyszer. (Arany János) Szülőfalujában, amint megérte a bukást, az egész falu elfordult tőle. (Móricz Zsigmond)
- 6. (átvitt értelemben, játék) <Kártyajátékban> annak bekövetkezése, hogy a játékosnak nem sikerül teljesítenie bemondását, v. hogy elveszti a tétet. Hány bukás volt?
- 7. (átvitt értelemben, film, színház) Színpadi műnek, szerzőjének, előadásnak, színésznek a közönség előtti kudarca. Színházi, színpadi bukás. A darab bukása a szerző bukása is. Bukása miatt a színdarabot levették a műsorról. A színész bukása ebben a szerepben egyáltalán nem volt meglepő. || a. (átvitt értelemben) Tág. ért. vmely szellemi alkotás közömbös fogadtatása v. elutasítása, sikertelensége a közönség körében. A könyv, a kiállítás, a verskötet, a zenemű bukása.
- 8. (átvitt értelemben, iskolai) Vmely tantárgyból elégtelen érdemjegy v. tanulmányi eredmény a félév v. a tanév végén. A tanuló bukása váratlanul érte a szülőket. Bukásra áll: meg fog bukni. Minden tárgyból megérdemli a bukást.