BÚGAT [1] ige -tam, -ott, búgasson
- 1. tárgyas Búgat vmit: <eszközt, szerkezetet működtetve> előidézi, hogy búgó hangot adjon. Búgatja a csigát, a motort, a szirénát.
- 2. tárgyatlan (népies) Búg [1] (1). Búgat a csiga, a tülök.
- búgatás; búgatható; búgató; búgatott.