Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

BUCKA főnév buckát, buckája
  • 1. Szélhordta homokból álló, helyét és alakját változtató halom; torlat. A buckákat fásítással, szőlővel kötik meg. □ A futóhomok roppant buckákban torlik [= torlódik] meg. (Jókai Mór) A buckák odább sietnek, mint a nyugtalan utas. (Mikszáth Kálmán) || a. Homokból v. földből való, helyét nem változtató kisebb emelkedés, halom; dombocska. Füves buckák. Kisebb-nagyobb buckák tarkítják a tájat. □ Megélénkül a kép, csupa fa mindenfelé, a tökéletes síkságot néhány bucka megtöri. (Nagy Lajos) || b. (ritka) Homokból v. földből játékosan összehordott kis halom, kupac. Buckákat épít.
  • 2. (ritka) Szél által összehordott nagyobb tömegű hó; hóbucka. A havazáskor nagy buckák torlódtak össze az udvaron.
  • Szóösszetétel(ek): hóbucka; homokbucka.
  • buckáz; buckázik.