BRUTÁLIS melléknév -an, -abb (
régies írva: brutalis is)
(
választékos)
A kegyetlenségig, embertelenségig erőszakos és kíméletlenül, olykor állatiasan durva <személy>.
Brutális ember, férj. □ A leány
nem sírt,
mikor a brutális fickó nagyokat rántott a fején. (Jókai Mór) || a. Ilyen személyre valló, rá jellemző, tőle származó <magatartás, megnyilatkozás, külső>.
Brutális arc, ábrázat, tekintet; brutális bánásmód, beavatkozás, gaztett, gyilkosság, kegyetlenség. Brutálisan bánik vkivel. □ Bercsényit bizonyosan ellenszenve ragadta e brutalis elbánásra. (Mikszáth Kálmán)