Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

BRAVÚR főnév -t, -ok, -ja (régies írva: bravour is) (kissé választékos)
  • 1. Nagy ügyességre valló kiváló teljesítmény. A rendőrség nagy bravúrral végezte a nyomozást. □ Első bravourja az volt fiamnak, hogy két hetes korában fölült. (Petőfi Sándor) || a. A nehézségeket fölényes könnyedséggel legyőző ügyesség, főleg vminek a technikai vonatkozásaiban való különleges jártasság. □ A nyelv ügyes, tanúlt kezelése, a versidomok alkalmazásában … nyilatkozó bravour … számos olvasót biztosítnak részére. (Arany János) [A tenorista] egy kitűnő bravúrral énekelt szóló után … (Herczeg Ferenc)
  • 2. (elavulóban) Nehéz, nyaktörő mutatvány. Repülőgépével nehezebbnél nehezebb bravúrokat végzett. Az artista nagy bravúrt árult el mutatványa közben. □ A két családnak fejei folyvást versenyeztek egymással … Ha az egyiknek hírhedetté lettek a lovas bravourjai, a másik éppen annyit beszéltetett az olasz festőiről. (Jókai Mór) || a. (rendsz. -ból raggal) Hősködés, legénykedés, virtus; bravúroskodás. Bravúrból leugrott a fáról. □ [Pergő Celesztin Schiller "Haramiák"-jában] egyszer Moor Károlyt és Ferencet játszotta bravourból Kolozsvárott; ami nagy bolondság, mert az ember egyszerre két vetélytárs babérjába markol bele. (Jókai Mór)
  • Szóösszetétel(ek): huszárbravúr.