Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Eltávozáskor, elváláskor szokásos köszöntés szavakkal esetleg csak egyetlen köszönő szóval v. szokásos mozdulatokkal kifejezve. Búcsú nélkül távozik; búcsút → int; (választékos) búcsút mond vkinek: elbúcsúzik tőle; (átvitt értelemben) búcsút mond vminek: elhagyja, megválik tőle, nem folytatja tovább; búcsút → vesz vkitől. □ Bence könnyes szemmel ballagott utána: Fájt, hogy búcsut sem vett tőle kis gazdája. (Arany János) Szabadon hagyott kezével búcsút intett fiának. (Kosztolányi Dezső) Az asszony jön | gyerekkel a hátán Megy tovább. Fogait mutatja, nevet, a gyerek pedig | búcsút integet a hátán. (Radnóti Miklós)
2. Elválás, (el)búcsúzás. Érzékeny, fájdalmas, megható, nehéz búcsú; a búcsú órája. □ Ezek ketten rég búcsút vettek már az eszüktől, az egyiknek talán soha nem is volt. (Jókai Mór)