Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

BŐSZ melléknév -en, -ebb [e, e]
  • 1. (választékos) Heves, vad indulattól, gyűlölettől elragadtatott <személy>. Bősz ellenség, ember. □ Budán a bősz király előtt Megállnak zordonan. (Garay János) Környezete nem győz eléggé csodálkozni rajta, hogy Kata mily bősz és konok. (Ambrus Zoltán) || a. Vkinek, vminek elvakultan, dühösen nekitámadó, nekirontó <személy, állat>. Bősz bika, ellenfél, kutya, oroszlán. A megsebzett farkas bőszen nekirontott a vadásznak. □ A cirkuszban himnuszt énekelnek, Míg a bősz tigris keblöket kitépi. (Madách Imre)
  • 2. (választékos) Elkeseredettségre, haragra, dühre, heves indulatra valló, ezt kifejező, ezzel kapcs. <lelkiállapot, cselekvés, magatartás, megnyilatkozás>. Bősz harag, ordítás, üvöltés. Bősz önérzettel kérte ki magának a gyanúsítást. □ A Kárpátoktul le az al-Dunáig | Egy bősz üvöltés, egy vad zivatar! (Petőfi Sándor) Mintha folyna bősz viadal … (Arany János)
  • 3. (bizalmas) Bőszen: nagy lendülettel, mindenről elfelejtkezve, elmélyülten. Nagy bőszen hozzáfog vmihez. Bőszen tanul, hogy kijavítsa rossz osztályzatát.