BÖSTÖRKÖDIK tárgyatlan ige -tem [e], -ött, -jék (-jön) (
tájszó)
- 1. Haragosan, ingerülten perlekedik, veszekszik vkivel; berzenkedik. □ No, no fiam: csak ne böstörködj! (Jókai Mór) Meg mertem volna mondani a felségnek, hogy mért böstörködöm és éppen a királyokkal. (Móra Ferenc)
- 2. Ingerkedik, ellenkezik vkivel, vmivel. Ne böstörködj már annyit azzal a kutyával!
- böstörködés; böstörködő.