Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

BŐRKESZTYŰ
BŐRKIÜTÉS
BŐRKÖTÉNY
BŐRKÖTÉS
BŐRLÉLEGZÉS
BŐRMIRIGY
BŐRMUNKA
BŐRMUNKÁS
BŐROSZTÁLY
BŐRÖDZIK
BŐRÖND
BŐRÖNDÖS
BŐRÖS
BŐRÖSÖDIK
BŐRÖZ
BŐRSZIVAR
BŐRTALP
BÖRTÖN
BÖRTÖNBÜNTETÉS
BÖRTÖNCELLA

BREKEG [e-ë] tárgyatlan ige -tem, -ett, -jen [e, ë, ë] (hangutánzó)
  • 1. <Béka> többször egymás után szaggatott, nyers, recsegő v. rekedt, magas hangon szól; kuruttyol. Brekeg a levelibéka. Nyári estén száz meg száz béka brekeg a tóban. □ A rétek lelke már fölérez S brekeg a vízben száz bús hegedűs. (Juhász Gyula)
  • 2. (ritka, rosszalló) <Személy> recsegő, magas hangon szól. Brekegve beszél.
  • brekegő.