BÖRTÖNBÜNTETÉS [mb v. nb] főnév
(Súlyosabb) bűncselekmény(ek) elkövetéséért kiszabott szabadságvesztés-büntetés, melyet az elítéltnek börtönben kell kitöltenie.
Életfogytiglani, súlyos, tízévi börtönbüntetés. A vádlottat ötévi börtönbüntetésre és politikai jogainak elvesztésére ítélték. Súlyos börtönbüntetést szabtak ki rá. Az elítélt kitöltötte börtönbüntetését. □ Milyen raffinírozott [= raffinált] kiélesítése ez a börtönbüntetésnek, őt ilyen három emberrel egy ketrecbe zárni! (Jókai Mór)
- börtönbüntetéses; börtönbüntetési.