Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Az emberi és állati testet védő, egymásra rétegeződő szövetek összessége, amelynek kisebb-nagyobb mértékben elszarusodott felső rétegét részben v. egészen szőrzet, tollazat v. pikkely takarja. Durva, érzékeny, finom, kérges bőr; ráncos, sima, szőrös bőr; vastag, vékony bőr; bőrig ázik: nagyon megázik; felhasadt, hámlik, kirepedezett a bőre; → viszket a bőre; bőrét → váltja. Lehorzsolódott a bőr a térdéről. Lejött a bőr az ujjáról. Leégette a bőrét a nap. □ Bőre nem is bőr már, hanem ordas kéreg. (Arany János) Homlokán a csontokra simult a puha, rózsaszínű, fonnyadt, halvány bőr. (Móricz Zsigmond) Az amerikai nő a bőrét preparálta estére. (Hunyady Sándor) || a. (átvitt értelemben, bizalmas) <Állandósult szókapcsolatokban a testi állapot jelképeként.> (Csupa) → csont és bőr vki v. csak a csontja meg a bőre van (már); csontjához → szárad a bőre; nincs jó bőrben v. rossz bőrben van: betegesen lefogyott, nincs jó egészségben; nem szeretnék a bőrében lenni: nem irigylem a helyzetét, sorsát; → kidagad a bőréből; → kiesik a bőréből. □ Beteg voltál? nagyon rossz bőrben vagy. (Kosztolányi Dezső) || b. (átvitt értelemben, bizalmas) <Állandósult szókapcsolatokban a testi épség, az élet jelképeként.> Saját bőrén tapasztal vmit: saját kárán t. vmit; más bőrén takarékoskodik: más rovására t.; vigyáz a bőrére: nem kockáztatja életét; bőrére megy a dolog: ő lakol meg érte; neki kell érte felelnie; a bőrünkről van szó: az életünkről v. sz.; félti az bőrét: f. az életét; a bőrt lehúzza vkiről: nagyon kihasznál, kiuzsoráz vkit; → lenyúzza a bőrt vkiről; → leveri a bőrt vkiről, vmiről; → menti a bőrét; → vásárra viszi a bőrét; → ép bőrrel; bőrével fizet. Szóláshasonlat(ok): annyit eszik v. ehet, amennyi a bőrébe (bele)fér: nagyon sokat e. □ Benned, imé, vártam igaz ügyem őrét: De te, látom, félted csak a magad bőrét. (Arany János) || c. (átvitt értelemben, bizalmas, kissé durva) <Állandósult szókapcsolatokban a lelki érzékenység, szemérem jelképeként.> Hogy nem jön le (→ lejön) a bőr a képéről, pofájáról; (majd) → lesül v. leég a bőr az arcáról, a képéről, a pofájáról; nincs v. van bőr az arcán, a képén, a pofáján: felháborítóan szemérmetlen; vastag bőre van: igen szemtelen, szemérmetlen, sok gyalázatosságra képes. Szóláshasonlat(ok): olyan bőre van, mint a → rinocerosznak. □ Oh szégyen, ne mard le képemről a bőrt. (Petőfi Sándor)
2. Az állati testet borító réteg lehúzott, lenyúzott, nyers, még feldolgozatlan állapotban. Friss, lenyúzott bőr; csávázatlan bőr; → nyers bőr; gyűjti, veszi a bőröket. A nyúl bőrét kiteszi száradni. Tele van a padlás nyers bőrökkel. □ Az ember most se jobb, maradt a régi, Hajdan nyers bőrben, ma bársonyban, Egymást mint a vadállat marja, tépi! (Tompa Mihály) Az apja még bőröket vakart a Cenciék udvarán. (Babits Mihály) Mókusra vadászott, sikló után futott , mert a sikló bőréért egy pengőt is lehetett kapni. (Gelléri Andor Endre) || a. Ugyanaz kikészített, feldolgozott, kicserzett, ipari célokra használhatóvá tett v. már fel is használt állapotban. Cserzett, finom, hasított, könnyű, nehéz bőr; → prémes bőr; → préselt bőr; → száraz bőr; a bőr kvadrátja; a bőr nyújtása ←; → gombásodik a bőr; (könyvet) bőrbe köt; bőrből készít, bőrrel húz be, bőrrel szeg vmit. Szóláshasonlat(ok): olyan erős, mint a bőr: <posztó, szövet> nagyon erős, tartós. □ A kocsi rúdjára feszítvén a hámokat, kenegeti a bőrt halzsírral. (Tömörkény István)
3. A gyümölcs húsát fedő és védő hártyás, héjas réteg. Az alma, a barack bőre. Lehúzza a gyümölcs bőrét. A bogyók bőre a sérülés helyén megkeményedik.
4. (ritka) A fiatal fa vékony kérge. Az ág bőre; a fiatal hajtás bőre. Lehántotta a fűzfa bőrét. Lehúzta a fa bőrét. □ A Susika nevét se metszi már bele az ifjú citrusfák [= citromfák] sima bőribe (Móra Ferenc)
5. <Folyadék, oldat, folyékony v. pépszerű étel felszínén> a párolgás és lehűlés közben képződő hártyaszerű réteg. A főzelék, a leves, a tej bőre. Az enyven néhány órai állás után már vastag bőr képződik. □ Sört és bort csak ritkán ittak, de annál több kávét, bőrrel, habbal, nagy csuprokból. (Krúdy Gyula) A nap megcsillant a lekvár szőkeségén. A hűsebb levegőtől finom bőr vonta be a kocsonyás drága édességet. (Babits Mihály)
6. (átvitt értelemben, ritka, bizalmas) Öltözet, ruha. Új bőrbe bújt: (átvitt értelemben is) változtatott a felfogásán, meggyőződésén, véleményén; más, új nézetei támadtak. □ Gúnyát is kaptam zsinórosat, de mi ez az én régi ragyogó bőrömhöz képest? (Mikszáth Kálmán) Nem a magam bőrében megyek Felöltözök török katonának. (Gárdonyi Géza)
7. (argóban) Jó bőr: a férfiakra ható, izgató külsejű, kívánatos, szép nő.
8. (sport) Futball-labda. Rúgja a bőrt. Lövésenyomán a bőr a kapu sarkában táncolt.
Szólás(ok): (tájszó) a bőr hűljön rá!: <átokként:> haljon meg!; még a bőre alatt is pénz van: annyi pénze van, hogy azt se tudja, hova tegye, mire költse; nem fér a bőrében: nem nyughatik, izgága, féktelen; majd kiugrik v. kibújik a bőréből: <örömében, türelmetlenségében v. bosszúságában> azt se tudja, hova legyen, mit csináljon; (népies, bizalmas) húzza a bőrt (a fagyon): erősen horkol; (népies, bizalmas) kiterítették a bőrét: meghalt, ravatalra tették; ld. még medve, róka.