BRÁCSÁS főnév -t, -ok, -a
Az a személy, aki tud v. aki szokott brácsán játszani. Az apja is brácsás volt. || a. Zenekarnak brácsán játszó tagja. Kontrázni is szokott, de legjobb mint brácsás. □ Belökte a brácsást meg a cimbalmost a folyamba,
fölséges egy mulatság volt. (Mikszáth Kálmán)