BOTRÁNKOZÁS főnév -t, (-ok), -a
A botránkozik igével kifejezett cselekvés, magatartás, megnyilvánulás; (erkölcsi) megütközés, súlyos méltatlankodó helytelenítés. A botránkozás köve ←; botránkozást kelt, okoz vki, vmi. Lett erre nagy botránkozás! Hangos botránkozás támadt. Se vége, se hossza nem volt a botránkozásnak, szörnyűködésnek. □ Tehetősebb hazánkfiai régen utazgatják, sőt lakják a külföldet, örök botránkozására a honn veszteglőknek. (Vörösmarty Mihály)