BOTOZÁS főnév -t, (-ok), -a
Általában a botoz igével kifejezett cselekvés.
- 1. (régies) Az a cselekvés, hogy vkit (meg)botoznak; botbüntetés kiszabása, ill. végrehajtása. A jobbágyok, parasztok, iskolás gyerekek botozása. □ A botozás és jajgatás vegyes hangja mindannyiszor szánó érzetet keltett bennem. (Táncsics Mihály) Láttam megyét, hol
a botozás kora lejárt. (Madách Imre)
- 2. (ritka) Botra támaszkodva járás (főleg öregeké).