BIZISTÓK [z-i] mondatszó (népies, tréfás, bizalmas)
<Fogadkozás bevezető szavaként, bizonykodó, erősködő kifejezésként:> bizony Isten; bizisten. Bizistók, nem én csentem el a cigarettádat. Bizistók szörnyű melegem van. □ Biz istók
Jó nyereségre tönnék
szört. (Arany JánosArisztophanész-fordítás)