BELÉPTE [e-e] főnév, (személyragos)
Az a tény, hogy vki belépett (1) vhova. Beléptekor nagy csend támadt. Beléptemet senki sem vette észre. □ A további beszédeket félbeszakítá Galban lovag belépte. (Jókai Mór) Ön
sokkal jobban áll, mint a színi világba beléptemkor állottam én. (Tolnai Lajos)