Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

BŐGÉS
BŐGŐ
BÖGÖLY
BŐGŐMAJOM
BŐGŐMASINA
BŐGŐS
BŐGŐZIK
BÖGRE
BÖGY
BÖGYÖRŐ
BÖJT
BÖJTI
BÖJTIDŐ
BÖJTNAP
BÖJTÖL
BÖJTÖS
BÖK
BÖKDÖS
BŐKEZŰ
BŐKEZŰSÉG

BÖFFENT [e] ige -ett, -sen; -eni [ë, ë, e]
  • 1. tárgyatlan (gyak. -t ragos mértékhatározóval) Böffen (1, 3). □ A régi huta felől, ahol csupa bükkös az egész erdő, bakőz [= őz bak] böffentett. (Bársony István)
  • 2. tárgyas (ritka, durva) Egy-egy kurta szót kelletlenül, mély v. öblös hangon kimond. □ Egy kukkot se tudnak böffenteni. (Csokonai Vitéz Mihály)
  • Igekötős igék: felböffent; kiböffent.
  • böffentés; böffentő.