Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
BANDÉRIUM főnév -ot, -a (régies írva: banderium is)
1. (katonaság, történettudomány) <Az Anjou-házi királyoktól 1848-ig> az uralkodóház, az egyházi és világi főurak, a vármegyék és városok által saját költségükön kiállított, saját zászlajuk alatt harcoló csapat. Főpapi, főúri, királyi bandérium; a vármegyék, városok bandériumai. □ A [fejedelmet kísérő] bandérium a kastély előtt állott fel, s az ezernyi lovas a tágas udvaron rendeződött el. (Móricz Zsigmond)
2. (régies) <Ünnepélyes alkalomra, pl. koronázás, jubileum, beiktatás, követválasztás stb.> magyaros díszöltözetben, gyak. történeti jelmezben, fegyverzetben felvonuló, rendsz. kíséretet alkotó lovascsapat. Hosszú bandérium kísérte a bevonuló képviselőt. Bandériummal fogad vkit. □ A domb előtt felállt a lovas bandérium szép katonás rendben. (Jókai Mór)