Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. <Babonás felfogás szerint> az ördög szövetségeséül szegődött s ennek révén természetfölötti képességeket (pl. alakváltoztatás, repülés stb.), főleg rontó, pusztító hatalmat szerzett nő (ritk. férfi). → Bőjti boszorkány; gonosz boszorkány; égetni való boszorkány; a boszorkányok gyűlése. A boszorkány seprőnyélen, vasvillán lovagol. Tejet fejt a boszorkány az ágasból. A boszorkányok az ördöggel paráználkodnak. Megnyomta a boszorkány: (átvitt értelemben is) nehéz, lidércnyomásos álma volt. Nem boszorkány az ember: nem lehet vmit emberfölötti gyorsasággal v. képességekkel megtenni, elkészíteni. Szóláshasonlat(ok): jár-kel, futkos, mint a bőjti (v. bűdi) boszorkány: rohan v. összevissza jár-kel; olyan, mint a bőjti (v. bűdi) boszorkány: a) kócos, boglyas; b) szeleburdi. □ A régi boszorkányok elmúltak s ma már nincs ember, aki a madarak és denevérek nyelvét értené. (Tömörkény István) A temető sarkán keresztút volt és éjjel boszorkányok ültek. (Krúdy Gyula) A boszorkány besurrant, ellopta az ép gyermeket és a torzat csempészte helyébe. (Kosztolányi Dezső) || a. Mesebeli s rendsz. vénasszony alakjában testet öltött gonosz, ártó szellem; vasorrú bába. Ment, mendegélt, egyszer találkozott egy boszorkánnyal. □ Előtte meggörbedt alakban, Kacagva állt a vén boszorkány. (Tompa Mihály) || b. (népies) <Babonás hit szerint> tudományát rendsz. őseitől öröklő s ősi szerekkel kuruzsló v. varázsló eljárásokkal (pl. ráolvasással, igézéssel, bájolással stb.) jót, de legtöbbször rosszat előidézni képes személy. Sokat ad a tehenük, mert az asszony boszorkány. A boszorkány itala a lány felé fordította a legény szívét. □ Messze földön híres javasasszony, akinek már az öreganyja is boszorkány volt. (Móra Ferenc)
2. (átvitt értelemben, rosszalló) Csúnya, kellemetlen, rosszindulatú, gonosz nyelvű nőszemély, legtöbbször öregasszony, akit megvetünk v. akire haragszunk, de akitől esetleg kissé tartunk is. Vén boszorkány. Mit akar itt megint ez a boszorkány? □ Kinek volna kedve ilyen vén boszorkánnyal kikezdeni? (Krúdy Gyula) Orvost kellene hívni, de kicsúfolnák érte ezek a boszorkányok. (Nagy Lajos)
3. (kedveskedő) Testi v. szellemi ügyességével az embert jólesően meghökkentő, pajkos, csintalan lányka v. fiatal nő. Csinos kis boszorkány!