BORZONGÁS főnév -t, -ok, -a
- 1. A borzong igével kifejezett testi jelenség, folyamat; megbetegedés v. félelem okozta fázós érzés, reszketés. A hideg borzongás végigfutott a hátán. Fogai vacognak a borzongástól. Borzongás futott végig a hátán, amikor letekintett a szörnyű mélységbe. □ Fogyott
Pedig napjában háromszor is itatták vele a borzongás ellen való
teát. (Móra Ferenc)
- 2. (túlzó) A félelem, irtózás érzése. Borzongással hallgatta a hírt, a rémes történetet. □ A sztetoszkóp
borzongást ébresztett benne. (Kosztolányi Dezső)