BORÚLÁTÁS főnév (csak egyes számban) (sajtónyelvi)
A borúlátó ember szemléletmódja, életszemlélete; csüggedésre, reménytelenségre hajló életfelfogás; pesszimizmus. Politikájukat nagyfokú borúlátás jellemzi. Borúlátás lett úrrá rajtuk. || a. (filozófia is) Kiábrándultsággal, reménytelenséggel áthatott, a jövőben nem bízó világnézet, amely tagadja az emberiség haladásának, fejlődésének lehetőségét; pesszimizmus. A borúlátás rövidlátó szemléletmód.