BORONÁL tárgyas ige -t, -jon
<Felszántott és bevetett földet> boronával folyamatosan porhanyóvá tesz, simára egyenget, s a magvakat ily módon befedi.
A szövetkezet földjét boronálja. □ [A föld] se szántva,
se boronálva nincs. (Széchenyi István) || a. (tárgy nélkül)
Holnap boronálok. Késő estig boronáltunk.
- Igekötős igék: beboronál; elboronál; megboronál; összeboronál.
- boronálgat; boronáló; boronált; boronáltat.