BOROGATÁS főnév -t, (-ok), -a
- 1. A borogat (1) igével kifejezett cselekvés, ill. az a ténykedés, hogy vmit (vkit) borogatnak (1). A daganat, a seb, a fájós szem borogatása; a megrándult boka, kificamodott kar borogatása. El van foglalva a beteg borogatásával.
- 2. Vízbe v. vmely folyékony gyógyszerbe mártott és a beteg v. fájós testrészre helyezett ruha, vattacsomó, amellyel a fájdalmat enyhítik, ill. a betegséget gyógyítják. Friss, meleg borogatás; → hideg borogatás; → hidegvizes borogatás; → jeges borogatás; → pépes borogatás; → vizes borogatás. A borogatást óránként váltogatja. □ A borogatás, mely eleinte enyhítette szenvedését, átmelegedett, tüzelt a hátán. (Kosztolányi Dezső) A negyedik nap alkonyán
homlokára jeges borogatást tett. (Karinthy Frigyes)