BORONGÁS főnév -t, (-ok), -a (rendsz. csak egyes számban) (
választékos)
- 1. (ritka) A borong (1) igével kifejezett folyamat, állapot; az idő elborulása, felhős, borús időjárás. Nyomott hangulatúvá teszi az embert ez a borongás.
- 2. Félhomály, esti szürkület. Az őszi alkonyat borongása. □ Az esthomályt növelte az erdők borongása. (Jókai Mór)
- 3. (átvitt értelemben) Komor, borús hangulat. □ Minden | Arc kiderült, csak az egy Simonén vesztegle borongás. (Vörösmarty Mihály)