Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

BOROTVA főnév ..vát, ..vája, (népies) beretva [ë-ë] Egyenletes szélességű, tompán végződő, nagyon élesre fent, nyelébe behajtható pengéjű, finom acélkés, mellyel borotválni, ill. borotválkozni szoktak. Borotvát fen, köszörül; meghúzza a borotvát a szíjon; borotvával elmetszi a nyakát. Szóláshasonlat(ok): éles, mint a borotva: nagyon éles; úgy fog v. vág az esze, mint a borotva: roppant éles eszű. □ Nem igen beszélhetek, mert a borotva a gégém körül villog. (Kosztolányi Dezső) A kezén gumikesztyű, a zsebében … nagyon élesre fent, keskeny pengéjű borotva. (Hunyady Sándor)
  • Szóösszetétel(ek): 1. borotvaélesítő; borotvafenés; borotvafenő; borotvakés; borotvanyél; 2. önborotva; villanyborotva.
  • borotvás.