BEVONTAT tárgyas ige
<Nehéz v. nehezen mozgó tárgyat, testet> állati v. gépi erővel vhová bevisz, behúz.
Bevontatják a hajót a kikötőbe. □ [A vén gulyás temetése.] Harminchat ökör van fogva a járomba
Majd csak bévontatják a paradicsomba. (Arany János) A forró gőz megfagyott [a mozdony] csöveiben
Két-három segélymozdony alig bírta aztán az állomásra bevontatni. (Jókai Mór)
- bevontatás; bevontatható; bevontató; bevontatott.