BEVÁLIK  tárgyatlan ige, (
ritka) bevál
<A vizsgálat v. a munka során> megfelelőnek, alkalmasnak v. sikeresnek bizonyul. 
Bevált katonának. Beváltak az új munkamódszerek. □ A harmadévi újoncozásnál hatszáz 
 ifjú közül négy vált be. (Mikszáth Kálmán) A forradalom után Pallagi Józsit hívták meg 
 a katedrára 
 s 
 nagyon be is vált. (Móricz Zsigmond)