Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

BONCOL ige -t, -jon
  • 1. tárgyas <Emberi, állati, ritk. növényi testet – ember esetében mindig holttestet –> folyamatosan részekre darabol, s ezeket v. ezek egyikét-másikát tudományos (néha bűnügyi) szempontból megvizsgálja. Agyat boncol; békát boncol; magházat boncol; szemet, szívet boncol; élve boncol. □ Nem boncolták valami lelkiismeretesen, szívszélhűdést állapítottak meg. (Karinthy Frigyes) || a. (tárgy nélkül) A boncolás műveletét végzi. Egész nap boncolt.
  • 2. tárgyas (átvitt értelemben, választékos) Tüzetesen, ízekre menően elemez, vizsgál vmit. Egy elméletet boncol. Nagy elmeéllel boncol vmit. □ Mások házi életét nem boncolom. (Tolnai Lajos) || a. (tárgy nélkül) □ A francia cseveg, szikrázik, … a német taglal, fejteget, elemez, boncol. (Kosztolányi Dezső)
  • Igekötős igék: felboncol; széjjelboncol; szétboncol.
  • boncoló.