BONCOLGAT tárgyas ige -tam, -ott, ..asson
- 1. (ritka) Hosszabb ideig, közbe-közbe szünetet tartva boncol vmit. Napok óta azt az egy szívet boncolgatja. || a. (főleg gúnyos) Kellő hozzáértés nélkül, lassan, nehézkesen boncol, bont (1a) vmit. Éppen a disznót boncolgatja.
- 2. (átvitt értelemben, választékos) Részletesen, aprólékosan elemez, fejteget vmit. Nagyon alaposan boncolgat egy kérdést. Művében a realizmus lényegét boncolgatja. □ Boncolgatták a felette kényes természetű üzletet. (Tolnai Lajos)
- Igekötős igék: végigboncolgat.
- boncolgatás; boncolgató; boncolgatott.