BOLYONG tárgyatlan ige -tam, -ott, -jon; -ani
- 1. Cél és irány nélkül tartósan ide-oda jár-kel. Erdőn-mezőn bolyong. Órák hosszat az utcán bolyongott. □ A rablelkek örök setétségben Bolyongnak a denevérekkel. (Berzsenyi Dániel) Olasz szív nem lehet emlékektől gyötörtebb | a vén boltok alatt, az ősök piacán, | mint én, ha földeden bolyongok, bús hazám! (Babits Mihály)
- 2. <Járás-kelés közben> irányt vesztve ide-oda tévelyeg. Sokáig bolyongtam, amíg idetaláltam. □ Mint a hímszarvas, kit vadász sérte nyillal, Fut sötét erdőbe
| Ugy bolyonga Miklós. Nyakán ült a búja. (Arany János) [Zola] rossz versekkel a zsebében, éhesen
bolyongott Páris utcáin. (Ambrus Zoltán) A rosszul világított lépcsőházban bolyonganak. (Kosztolányi Dezső)
- Igekötős igék: bebolyong; elbolyong; körülbolyong.
- bolyongó.