Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Olyan <személy, csoport>, aki, amely szerencsétlen, ill. ilyennek érzett sorsa, körülményei, állapota miatt szenved. Boldogtalan özvegy, szerelmes; boldogtalan család. Boldogtalan volt világéletében. A szerelmi csalódás tette boldogtalanná. □ Boldogtalan vagyok, Mert kínaim nagyok. (ismeretlen szerző) Boldogtalan voltam Teljes életemben. (Petőfi Sándor) A világ sokkal boldogtalanabb, mint akkor, mikor még Badacsonyban, Somlyón azok a nagy "cécók" estek. (Mikszáth Kálmán) || a. (bizalmas) Szánalomra méltó <személy>. Mit csinálsz, te boldogtalan! □ A boldogtalan rokon nem bírt egy kanálnyi levest megenni, annyira kínozták mindenféle kérdéssel. (Vas Gereben)
2. (ritka) Boldogtalanságot kifejező, erre valló. Boldogtalan arc, kesergés, tekintet. □ Hogy nálam hogyan lépett fel ez a boldogtalan állapot, arra van egy magyarázatom (Móricz Zsigmond)
3. Boldogtalanságot okozó, az elégedetlenség érzését keltő. Boldogtalan családi élet, körülmények, szerelem.