BOLDOGTALANSÁG főnév -ot, -a (többes számban ritka)
A boldogtalan (1) melléknévvel kifejezett (lelki)állapot, a boldogság ellentéte. □ [Édesanyámra] akartam emlékezni Debrecenben a nagy boldogtalanságok idején. (Móricz Zsigmond) || a. Vkinek boldogtalan állapota, volta. Nem tudtuk megvigasztalni boldogtalanságában. □ Aki e világon nem él e világnak, Boldogtalanságát tartsa boldogságnak. (Csokonai Vitéz Mihály) Nagy a legény, de nagyobb Boldogtalansága. (Petőfi Sándor)