BOGNÁR főnév -t, -ok, -ja
- 1. Kerékgyártó. Falusi bognár. □ A bricskát
remekbe csinálta a bognár. (Jókai Mór) Halad az asszony az utcákon át, a bognárok irígykedve tekintenek utána,
a kovácsműhelyekben megszűnnek az üllőt verni. (Tömörkény István)
- 2. A mezőgazdasági üzemben, nagyobb gazdaságban szükséges kisebb faipari munkákat végző iparos. A bognár kisebb faeszközöket, szerszámnyelet, szekéralkatrészt farag.
- Szóösszetétel(ek): bognárfa; bognárinas; bognáripar; bognáriparos; bognármester; bognármunka; bognárműhely; bognárszeg.
- bognárság.