Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Egyetlen darab vastag bőrből álló, felhajtott széleivel a lábfejre boruló kezdetleges lábbeli, melyet a széleibe fűzött szíjjal erősítenek fel. Bocskorban jár; felköti a bocskort. □ Megismeri a kanászt ékes járásárul, Űzött, fűzött bocskorárul. (népköltés) Nehéz nekem már a bocskor, Könnyü nekem már az ostor, Csizmát húzok a lábamra, Kardot fogok a markomba. (Petőfi Sándor) Rongyos, de vidám fiú volt Lenci. Télen kis bocskorban járt, de volt abban rongy elég. (Ady Endre)
2. (átvitt értelemben, bizalmas) <A baromfi csüdjén és lábujjain levő> megkeményedett bőr, melyet kopasztáskor lehúznak. □ [Forró vízbe] a baromfit gyorsan belemártja, Tollait letörli, bocskorát lerántja. (Arany János) || a. (bizalmas) Ember v. kisebb állat lábához, talpához ragadt s gyak. megkeményedett sárcsomó. Alig tud lépni a tyúk, akkora bocskora van. Lekapartuk bakancsunkról a bocskort.
3. (növénytan, bizalmas) Némely gombafaj, különösen egyes galócafélék tönkjének tövén levő, a tönkhöz simuló v. elálló széles hüvely, mely a gombát fiatalon fedő hártyás burok maradványa, s a gomba fajának megállapításához fontos ismertetőjel.
Szólás(ok): oldja a bocskort: szabadulni próbál ígéretben vállalt kötelezettségétől; ld. még nyúl.