BENYAKAL ige (
bizalmas,
tréfás)
tárgyas <Szeszes italt> mohón megiszik.
Benyakal néhány pohár bort. || a. (tárgy nélkül) Alaposan beiszik, becsíp, berúg.
A kocsmában jól benyakaltunk. □ Hát kicsit benyakaltunk, kegyelmes uram. Be bizony, kegyelmes asszonyom. (Kosztolányi Dezső)
- benyakalás; benyakaló; benyakalt.