BELEHÁBORODIK tárgyatlan ige
<Vmely csapás, megrázkódtatás következtében> elveszti az eszét; megtébolyodik.
Vagyona elvesztésébe beleháborodott. || a. (
tájszó)
Beleháborodik vkibe: belehabarodik (1) vkibe. □ Rettenetesen beleháborodott a szépségedbe, virágom. (Móricz Zsigmond)
- beleháborodó; beleháborodott.