Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
I. főnév -et [ë] v. -ot, -je [e] v. -ja <Rendsz. az értelmiség köréből származó> rendezetlen, nemtörődöm, kissé könnyelmű életmódot folytató, hangulatai szerint cselekvő, társadalmi formákra, konvenciókra keveset adó, meleg kedélyű, jószívű, rendsz. művészi v. írói hajlamú ember. Javíthatatlan bohém; a vén bohém; a főváros legnépszerűbb bohémje. □ Bőkezű volt, tékozló, könnyelmű, igazi bohém. (Kosztolányi Dezső) Érdekes ember volt, bohém. (Babits Mihály)
II. melléknév
1. Ehhez hasonló tulajdonságú <személy>. Bohém fiatalember, színész. □ És elmaradt a kedves társaságból, | mint egy bohém és vidámszívű vándor. (Kosztolányi Dezső)
2. Bohémekkel kapcs., bohémekre jellemző, emlékeztető. Bohém gondolkodás, könnyelműség, mulatság, öltözködés, szertelenség, természet. □ Kalandokra vágyott s a vándor asztalosok bohém élete csábította a párizsi útra. (Kuncz Aladár)