Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

BIZSEG [ë] tárgyatlan ige -ett, -jen [ë, ë] (rendsz. 3. személyben) (ritka)
  • 1. <Az egymáshoz való súrlódásból keletkező, egybefolyó tompa hangot keltve> nyüzsög, összezsúfolva mozog; hemzseg. A felzaklatott bolyban bizsegtek a hangyák.
  • 2. (régies) <Nedvesen égő fa> sustorog, sistereg. || a. (régies) <Víz forráskor, felfakadáskor> sustorgó, zümmögő hangot ad; ilyen hangot adva forr, bugyog.
  • 3. Bizsereg. Bizseg a vére. □ Óh milyen érzés az! … Bizsegett a vére. (Mikszáth Kálmán)
  • bizsegés; bizsegő.