Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

BOGLÁR főnév -t, -ok, -ja
  • 1. (ékszerészet, régies) <Ruha, föveg díszítésére> ékköves, gyöngyös, zománcos, változatos felületű és formájú, arany v. ezüst ékszer, dísz v. gomb. Aranyos, gyémántos, ragyogó, tündöklő boglár. || a. (ékszerészet, régies) Nagyobb ékszernek (nyakláncnak, karperecnek) v. ékszerkészletnek vmely darabja (pl. csat, fülbevaló, gomb); drágakövekkel kirakott dísz. □ Csillagzott [= csillogva visszatükröződött] a gyertya ezerféle kőben, Gyémántos boglárban, arany karkötőben. (Arany János)
  • 2. (ékszerészet, ruházkodás, régies) <Díszruhán, övön stb.> arany- v. ezüstfonállal hímzett, szövött, varrott, változatos, főleg csillag v. gomb alakú kisebb ékítmény. || a. (régies) <Lószerszámon, lótakarón> odaerősített, rávarrott, arany- v. ezüstfonálból készített kerekded, gyűrű alakú dísz. □ A dobogó gyors mén büszkén hánykódik alatta; Fényes boglárok csillognak sárga fejéről. (Vörösmarty Mihály)
  • 3. (ritka, régies) Nagyobb könyvek tábláit becsukáskor összetartó csat, kapocs, amelyet boglárral (1) díszítenek.
  • 4. (ritka, ékszerészet) Gomb alakú fejjel ellátott, zománcozott gyűrű.
  • 5. (növénytan, elavult) Csoportosan növő, gömb formát alkotó virágzat, amely tömegében és elhelyezkedésének alakjában boglárra (1) emlékeztet.
  • Szóösszetétel(ek): boglárcsat; boglárfa; bogláröv; boglárvirág.
  • bogláros.