Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Az, ami biztosítja vminek megvalósulását, fennmaradását v. kedvező alakulását. Alkotmányos, erkölcsi biztosíték; a béke, a jólét, a jövő biztosítéka; mi a biztosíték arra, hogy ; biztosítékot jelent vkinek, vminek, vki, vmi számára. □ A nyilvánosságnál polgári szabadságunknak jobb biztosítéka nincs. (Eötvös József) Szerencsétlen nemzet az, amely instituciók [= intézmények] helyett személyekben keres biztosítékot. (Kossuth Lajos) || a. Az, ami biztonságossá, védetté tesz. Biztosíték vmi ellen. Honvédségünk biztosíték minden támadás ellen. □ Az emberi észnek az elemek ellen is van biztosítéka. (Vas Gereben) || b. Szavahihetően megnyugtató, vmi felől biztosító kijelentés, ígéret, nyilatkozat. A bányászok ígérete megnyugtató biztosíték. Az értekezleten biztosítékot kaptunk.
2. (kereskedelem) Az az összeg v. érték, amelyet vki vmely kötelezettsége teljesítésének biztosítására zálogként átad v. letétbe helyez, s amellyel a kötelezettség meg nem tartása v. az adósság meg nem fizetése esetén a másik fél szabadon rendelkezhetik. → Dologi biztosíték; biztosítékra alkalmas; biztosítékot követel, nyújt; biztosítékot → ad v. letesz; biztosítékul átvesz, leköt vmit. □ Csak úgy adom át a pénzt, ha Olga grófnő aláírja s láncát, óráját, gyűrűit biztosítékul átaladja. (Tolnai Lajos) || a. (jogtudomány, 1945 előtt) Óvadék, kaució. □ Kegyednek a tiszteknél megkívánt biztosítékot is le kell tenni. (Jókai Mór) Százezer forint biztosítékot akart letenni a bíróságnál. (Herczeg Ferenc) || b. (jogtudomány, 1945 előtt) Személyi biztosíték: kezesség.
3. (műszaki nyelv) <Szerkezetben, kül. felvonó, emelő gépezetekben> olyan elem, amely a további v. visszafelé irányuló működést megakadályozza. A biztosíték rendszerint fogaskerékből és a fogak közé ékelődő csapból áll. || a. (villamosság) Az az áramkörbe iktatott vékony fémszál, amely a megengedettnél erősebb áram esetén megolvadva és így az áramot kikapcsolva megakadályozza a káros hatásokat, ill. az ezt tartalmazó szerkezet. Automata, dugós, olvadó biztosíték; → kicsapja a biztosítékot; → kicsapódik a biztosíték; kiég a biztosíték; → kiolvad a biztosíték; kikapcsolja, kivágja a biztosítékot.