BIZTATGAT tárgyas ige -tam, -ott, ..asson
- 1. Hosszasan v. ismételten biztat (1), bátorít. Biztatgat vkit vmivel; gyógyulással, ügye elintézésével biztatgatja; állással biztatgatja. Majd jóra fordul minden, biztatgatta elmenőben. Elmúlik a zivatar , biztatgatja magát. □ Ne féljetek semmit , biztatgatott az idegen. (Eötvös József)
- 2. Vkit, vmit hosszasan, ismételten és rendsz. szelíd eszközökkel nógat, ösztökél. Biztatgatja az elmaradozókat. A szekér mellett lépdelve biztatgatja ökreit. □ A szegény pór
Biztatgatja két hű igavonó társát. (Arany János) A férfiak biztatgatták az asszonyokat: Kelj föl, fiam. (Kosztolányi Dezső)
- biztatgatás; biztatgató.