BÓDÉ főnév -t, -k, -ja
Rendsz. deszkából összerótt, gyak. (ideiglenes) tartózkodási, működési (árusítási) helyül v. raktárul használt, kezdetleges házikó.
Fás, szerszámos bódé; → mutatványos v.
látványos bódé; sarki, trafikos, újságos, újságárus bódé. Egy bódéban húzta meg magát. □ Éppen a borbély bódéjában vagyok, ajtajából jól látok a kapuhoz. (Kuncz Aladár) A nap
csillogtatta a piac pocsolyáit, kigyalulta arany gyalujával a bódék szálkás széleit. (Babits Mihály)
- Szóösszetétel(ek): deszkabódé; őrbódé.
- bódés; bódéjú.