Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Általában vmely hatóság által kiállított hivatalos irat vmely tény, helyzet, állapot, munka, teljesítmény igazolására. Állampolgársági bizonyítvány; → erkölcsi bizonyítvány; halotti bizonyítvány: a halál bekövetkezéséről és a halál okáról kiállított orvosi igazolás; hatósági, helyhatósági, illetőségi, képesítési, községi, működési, (tiszti)orvosi, származási bizonyítvány; szegénységi bizonyítvány; → szolgálati bizonyítvány; születési, vagyon(talanság)i bizonyítvány; bizonyítványt ad, beszerez, kap, kér, kiállít, megújít. □ Mikor a Doberdóra elvitték, akkor nem kértek tőle állampolgársági bizonyítványt. (Móra Ferenc) || a. Iskolai hatóság által kiállított hivatalos okmány vmely tanulmányi eredmény, előmenetel igazolására. Általános iskolai, középiskolai, főiskolai bizonyítvány; félévi, évvégi bizonyítvány; érettségi bizonyítvány; (átvitt értelemben, bizalmas, tréfás) megmagyarázza a bizonyítványát: <rendsz. kisebb jelentőségű ügyben> szépítgetve, de kevéssé meggyőzően igazolja eljárását, mulasztását; mentegeti magát. Aláíratja a bizonyítványát a szüleivel. Holnap osztják ki az évvégi bizonyítványt. Bizonyítványa jobb, mint félévkor volt. Elégséges, jeles, jó, kitűnő a bizonyítványa. □ Dobó titkos vetélkedést érzett Imrus ellen, akinek jó bizonyítványait, szellemi fölényét mindig ráolvasták. (Babits Mihály) A fiúk lesték az ajtót szívdobogva, amelyen át a tanítóbácsinak kellett belépnie a bizonyítványokkal. (Gelléri Andor Endre) || b. (ritka) Magánszemély által kiállított igazoló, bizonyító irat. □ Mi kiadtuk a bizonyítványt, hogy a képviselő úr nem akart lovagias elégtételt adni. (Jókai Mór)
2. (régies) Bizonyság, tanúság, bizonyíték. □ Ha méltóztatnál felfüggeszteni haragodat bátyám ellen, míg jobb bizonyítványt szerezhetsz szándéka felől, tán biztosabb úton jársz. (Vörösmarty MihályShakespeare-fordítás) Az arcomon és testemen kéklő foltok és színtelenségem a bizonyítványaim, hogy nem tagadok. (Gárdonyi Géza)