Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

BÓDULT melléknév -an, -abb
  • 1. <Főként bódítószer v. alkohol hatására> a kábultsághoz, eszméletlenséghez közel eső, félig önkívületi állapotba jutott <személy, ill. fej>; kábult, megszédült. Bódult a sok italtól; bódultan támolyog.
  • 2. (átvitt értelemben) Józanságát, józan ítélőképességét vesztett <személy>; megkótyagosodott. Bódult ifjú, tömeg. □ A szerelem bódúlttá tesz engemet. (Csokonai Vitéz Mihály)
  • 3. (átvitt értelemben) Az ilyen személyre jellemző. Bódult viselkedés. □ Néz a fiú … nem látja többé, Elméje bódult, szeme vak. (Arany János)