Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
BIZONYÍT tárgyas ige -ott; -son, -ani v. (ritk.) -ni
1. Vmit bizonyít: vmely állításnak az igazságát, vmely tételnek az érvényét, tényállásnak, eseménynek a valóságát, megtörténtét vmivel v. vmilyen módon igazolja. Tételeit logikai úton bizonyítja. A vádlott ártatlanságát meggyőző adatokkal bizonyította. □ Iparkodtunk egymás híreit megcáfolni, lehetetlennek bizonyítani. (Jókai Mór) || a. Vmit igaznak állít. Esküvel bizonyít vmit; hitelesen bizonyítja. A tanúk egész sora bizonyítja, hogy úgy történt. Nem láttam, tehát bizonyítani sem tudom. □ S az öreg tatár beszédét Bizonyítá a templomnak Egy nem szavajátszó [= szavahihető] őre. (Arany János)
2. Vmit meggyőzően bemutat, mindenki számára nyilvánvalóvá tesz. Bizonyít vmivel vmit. Tettekkel bizonyítja, hogy jó párttag. Halálával bizonyította eszméi iránt való hűségét. □ Tettel bizonyítá, mit hirdete szája, Hogy szabad a jobbágy, földje és munkája. (Arany János)
3. <Tény, tárgy> eszköz arra, hogy vmely tétel v. állítás igazsága, vmely tényállás valósága igazolható legyen. Vmi bizonyít vmit; ez nem bizonyít semmit; ez azt bizonyítja, hogy ; a szavazatok aránya ékesszólóan v. beszédesen bizonyítja, hogy ; az ő esete bizonyítja; az eredmény is ezt bizonyítja; mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy