Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Erkölcsileg züllött, hitvány, jellemtelen személy. □ Könnyü bánni külső elleninkkel, Ha kivesznek a belső bitangok. (Petőfi Sándor) || a. (régies) Hazátlan, jött-ment csavargó; semmiházi, sehonnai ember. □ Engemet valami országa vesztett bitangnak tartottak. (Csokonai Vitéz Mihály) A német földmérőket befogatá s katonáknak állítá, mint bitangokat. (Jókai Mór)
2. (tájszó) Vmely nőnek házasságon belül, de idegen férfitól született gyermeke. || a. (tájszó) Házasságon kívül született gyermek; fattyú.
3. (régies, tájszó) Gazdátlan, elhagyott, elcsavargott v. rablott jószág. □ Tudta ő, merre lakik a zsidó, ki feleárban szokta megvenni a bitangot. (Vas Gereben) || a. (régies, tájszó) Az ilyen jószág állapota, helyzete. Bitangjába ereszt vmit; bitangjába megy; bitangban v. bitangjában talál, bitangra v. bitangjára hagy vmit. □ Nem hagyom a gazdám jószágát bitangra! (Arany János) Nem lopja az el a más ökrét lovát; még ha bitangban találja is. (Jókai Mór)
4. (tréfás) Haszontalan kölyök. Ezek a bitangok már megint ezt a szegény kutyát nyaggatják.
II. melléknév -ul, -abb
1. Hitvány, züllött, jellemtelen <ember>. □ Sehonnai bitang ember, Ki most, ha kell, halni nem mer. (Petőfi Sándor) Gondold már el, az a bitang ember elvett két krajcárt a gyerektől egy rossz almáért. (Móricz Zsigmond) || a. (régies) Hazátlan, jött-ment, semmiházi. □ Ím az országcímert Egy bitang kalandor játékon nyeré el. (Arany János) Két erős, gyors puskadurranás. | Aszfaltra rogy egy bús, bitang legény Egy szökevény. (Kosztolányi Dezső)
2. Ilyen személyre jellemző <magatartás>. Bitang módon viselkedik.
3. (régies, tájszó) Gazdátlan, gondozatlan, kallódó <tárgy, birtok>. □ Jaj! ne hagyd bitangul az ős Toldi házat. (Arany János) Királyi biztos vagyok Bitang birtokokon szedem a tizedet. (Gárdonyi Géza) Zárt váróterem, bitang székeivel és asztalával (Kosztolányi Dezső) || a. (régies, tájszó) Ménesből v. gulyából megszökött, elkóborolt <állat>. Bitang jószág, marha, ökör.
4. (tájszó) Házasságon kívül született <személy>. Bitang örökös.