BIZALMASKODIK tárgyatlan ige -tam, -ott, -jék (-jon)
- 1. Olyan bizalmas viselkedést enged meg magának vkivel, amelyre az illetőhöz való viszonya nem jogosítja fel. Bizalmaskodik vkivel. Ne tegezzen engem, és ne bizalmaskodjék velem! Bizalmaskodva hátbavágta ismerősét.
- 2. (ritka) Baráttal, jó ismerőssel bizalmasan közöl olyan dolgot, amit akárkinek v. a nyilvánosságnak nem mondana el. □ De hisz jó helyen mondom, bizalmaskodik az asszony. (Vas Gereben) Oh hogy panaszkodnak, hogy bizalmaskodnak, Szerencsétleneknek hogy vallják magukat. (Vajda János)
- bizalmaskodás; bizalmaskodó.