Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

BITÓ főnév -t, -ja
  • 1. (választékos) Akasztófa. Bitóra kerül; bitót érdemel. □ És áldottak a bitók és sírok, Mert szent a szenvedés, szent a halál. (Juhász Gyula) Viharosan emelték a bitóra, | föl-föl magasba. Várta már a hóhér. (Kosztolányi Dezső) || a. (választékos, régies) Pellengér, szégyenfa v. -oszlop. □ Oh szabadság, … Szent nevedet bitóra szögezték. (Petőfi Sándor) Bitóra kötlek, szemtelen. (Arany János–Arisztophanész-fordítás)
  • 2. (tájszó, régies) Általában oszlop, cölöp, cövek, amelyhez pl. mészárosok a levágandó állatot kötik.
  • 3. (tájszó) Kecskelábakon álló, ütővel ellátott kendertörő eszköz.