Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

BIRKÓZÓ melléknév és főnév, (tájszó) birkozó
  • I. melléknév (átvitt értelemben is) Olyan <személy, dolog>, aki v. amely birkózik (1, 3). Az utcán birkózó fiúk; az egymással birkózó áramlatok.
  • II. főnév -t, -ja (sport) A birkózás sportját űző személy. Könnyűsúlyú, középsúlyú, nehézsúlyú, válogatott birkózó. □ Térded kinyújtva, kent testtel, miként Egy birkozó, omolj a pamlagon el. (Arany János–Arisztophanész-fordítás) Az íróasztalon egy fehér szobrocska, egy meztelen birkózó szobra állt. (Babits Mihály)
  • Szóösszetétel(ek): 1. birkózóbajnok; birkózó-csapatmérkőzés; birkózófogás; birkózóküzdelem; birkózómérkőzés; birkózóporond; birkózósport; birkózószabály; birkózószőnyeg; birkózószövetség; birkózótér; birkózótípus; birkózóverseny; birkózóvilágbajnokság; 2. díjbirkózó.