Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

BILLENTYŰ [e] főnév -t, -je [e]
  • 1. Általában olyan kis emeltyű, mely a nyomás megszűnte után eredeti helyzetébe visszaugrik, ill. ennek az a része, melyet ujjal lenyomnak. A harmonika, a harmónium, az írógép, némely fúvós hangszer, a pénztárgép, a számológép, a szedőgép, a távíró, a zongora billentyűi. □ Az ispán levette a trombitát …, a billentyűkön itt-ott csavart. (Tolnai Lajos) Eleresztem ujjaimat az írógép billentyűin. (Babits Mihály) Leült a zongorához. Finom keze végigfutott a billentyűkön. (Hunyady Sándor)
  • 2. (bonctan) <Az emberi és állati szervezetben> hártyaszerű alakulat, mely bizonyos edényeket elzár és nyit. □ Egy kutyának … több billentyűje van, mint Hamlet furulyájának. (Herczeg Ferenc)
  • Szóösszetétel(ek): szívbillentyű; zongorabillentyű.
  • billentyűz.